2010. december 20., hétfő

kutatás - régen és most

Előző bejegyzésem bejegyzésként csak az elmúlt héten került fel a blogra de valójában évekkel ezelőtt született. Erre hivatkozva próbálom meg levezetni, mi az amivel manapság foglalkozom. Könyvtárosként érdeklődésem középpontjában mindig is az olvasás állt. Elsősorban az érdekelt, hogy könyvtárosként milyen lehetőségeim vannak az olvasás népszerűsítése területén, illetve a könyvtárnak milyen szerepe lehet az oktatás/nevelés, konkrétabban az olvasóvá nevelés területén. Az általam vizsgált terület máris kitekint a hagyományos könyvtári ismeretkörből.
1. lépcső: könyvtár - olvasás
A könyvtárak tevékenységére gondolva a laikus számára is az első dolog ami eszébe jut, a könyvek, a könyv pedig ebben az esetben (szép)irodalmat jelent, az irodalom pedig olvasást. Ugyanakkor a szűkebb értelemben vett könyvtári ismeretek sem az irodalommal, sem az olvasással nem foglalkoznak, bár kezdetben magam is azt gondoltam, hogy a szépirodalomról (is) többet fogok megtudni. Az olvasás mint határterület szerepel, három fő megközelítésben. Az olvasás pszichológiája, szociológiája és pedagógiája a három fő témakör. Ezzel máris kitekintünk több a könyvtártól teljesen idegennek mondható területre.
2. lépcső: olvasás - pedagógia
Könyvtári tevékenységem során soha nem tudtam szó nélkül elmenni egy fontos, ugyanakkor esetenként kényes kérdés mellett. Tanulmányaim során azt hallottam, hogy magának az irodalomnak és rajta keresztül az olvasásnak nevelő funkciója is van/lehet. Személyes tapasztalataimból kiindulva pedig azt láttam, hogy a könyvtáros személye is, mint nevelő jelenhet meg a tanulás, ismeretszerzés, művelődés tekintetében. Ez a nevelő tevékenység pedig egyértelműen túl mutat az olvasóvá nevelés kérdéskörén.
3. lépcső: könyvtárpedagógia
Az előző két lépcsőt kissé összeolvasztva egyértelműen megállapítható, hogy a könyvtáros pedagógiai tevékenysége leginkább az iskolai könyvtárban teljesedhet ki, ami ebben az esetben az olvasóvá nevelés mellett a könyvtárhasználat tanítását is jelenti. így jutottam el az iskolai könyvtárak kérdésköréhez, ezen belül pedig a könyvtárpedagógiához. Itt kicsit megállapodtam, de aztán új szelek jöttek...
4. lépcső: könyvtár - internet
A számítógépek és főleg az internet megjelenése a könyvtári munkában is jelentős változásokat eredményezett. A könyvtár és az olvasás kapcsán felmerült kérdés, hogy vajon szükség lesz e a jövőben könyvekre és könyvtárra a mai napig vitákra ad okot. Az egyértelművé vált és a könyvtárak erre reagáltak is, hogy nyitni kell az internet adta lehetőségek felé és a könyvtárnak át kell lépni az addigi kötött gyűjtemények határain.
5. lépcső: internet - pedagógia
A könyvtári tapasztalatok vezettek el ahhoz a gondolathoz, hogy nem csak a könyvtár berkein belül, de azon túl is, főként az oktatás-nevelés területén is érdemes vizsgálni az internet adta lehetőségeket. Sőt, szükségessé vált az előre tekintés, hiszen már nem elegendő a korábban összegyűjtött, papírra vetett ismeretek közvetítése, ahogy a könyvtárban, úgy az iskolában sem. Valami olyan új, korábban ismeretlen feladatokra kell felkészíteni a jövő generációját, amit még mi magunk sem feltétlen ismerünk. Innentől kezdve a könyvtári kérdésektől egyre inkább eltávolodtam. Olyan új fogalmakkal ismerkedtem, mint internet generáció, IKT (információs és kommunikációs technológiák), e-learning és társaik. Ezt a témakört próbáltam körül járni több oldalról is. Ezt a következőkben részletesebben is kifejtem.

2010. december 17., péntek

Internet olvasók

Az olvasási szokásokat az 1900-as évek elejétől vizsgálják Magyarországon. Vizsgálják az olvasásra fordított időt, az olvasás indítékait, az olvasmányok és az olvasók típusait. Az internet olvasóinak vizsgálatára és kategorizálására elsőként a Magyar Művelődési Intézet és a MTA Sziciológiai Intézete vállalkozott. Megvizsgálták az Internet használóinak összetételét, használati szokásaikat. Ez alapján megfogalmazták mit nevezhetünk internetes olvasásnak. Megállapításuk szerint a következő tevékenységek tartoznak az internetes olvaás kategóriájába: hírek olvasása, tanuláshoz, munkához szakirodalom, információ keresése, hobbival kapcsolatos tájékozódás, kultúrával, művészetekkel kapcsolatos információkeresés, utazással kapcsolatos információk keresése, tájékozódás filmekről, sportról, autókról, sztárokról vagy az egészségügyről. Nem sorolták az internetes olvasás körébe az internetes vásárlást, játékot, chat-et, e-mailezést, zenei és egyéb file-ok letöltését és egyéb interaktív tevékenységeket. Ebből arra is következtethetünk, hogy az internetes olvasó is olvasó. Attól sem kell félnünk, hogy az internetes olvasmányok kiszorítják a hagyományos forrásokat. Az internet olvasói hagyományos értelemben véve is olvasók. Könyvet és újságot is ők olvasnak a leggyakrabban. forrás: Olvasási szokások. Budapest : MMI - MTA Szociológiai intézet, 2005

Internet readers

the habits of reading are researched from the early twentieth century in Hungary. Theese studies are to know the time what people have to read, the motivation of reading and the types of readings and readers. The first examination of the internet readers was made by the Hungarian Institute of Culture and Hungarian Academy of Sciences - Institute of Sociology. They studied the composition of internet readers, theirs habits of use. According to this, they tried to say what is internet reading. They find that internet reading is: reading news, search information and publications for work and studies, search information about hobbies, retrieving information about culture, arts, travelling, film, sports, cars, stars or about health. They said it is not internet reading: e-commerce, chat, e-mails, internet games, file downloads or other interactive activities. The conclusion is that the internet reader is a reader too. And do not be afraid. They will not change traditional sources to e-sources. They are readers in the traditional meaning of reader. They are likely to read books and newspapers as the internet. source: Olvasási szokások. Budapest : MMI - MTA Szociológiai intézet, 2005