tanulási környezetek

Ha már az e-learningről szó esett, próbáljuk körüljárni, hogy mennyiben egyezik, illetve mennyiben tér el a hagyományostól. Az előző bejegyzés olyan szempontból mutatta be, az elektronikus tanulást, hogy milyen a tanuló és a tanár térbeli viszonya. Most azt nézzük meg, milyen a tanulási környezet. A hagyományos tanulási környezetet mindenki jól ismeri, azt gondolom. Van egy iskola, ahová járunk. Vannak tantermek, a tantermekben padok, ahol a tanulók ülnek, és van egy tábla, ami előtt a tanár áll. A tipikus frontális oktatási modell, minden figyelem a táblára és a tanárra összpontosul, ő a tudását átadja a tanulóknak. Kommunikáció ez is, és bár szinkron jellegű, alapvetően egyirányú. Természetesen vannak olyan esetek, amikor ez némiképp változik, a tanterem elrendezése és az oktatási módszerek is változóak lehetnek. Ezalatt nem feltétlenül a tanulók és a tanár elhelyezkedését értem, sokkal inkább az oktatási folyamatban való részvételt. Nem csak hagyományos, hanem elektronikus tanulási környezetről is beszélhetünk.

az e-learning-ről

Az e-learning előzményének tekinthetjük a távoktatást, melynek létrejöttét a tömegoktatás és az oktatás költségeinek csökkentése indokolta. Kezdeti formájának tekinthető a számítógéppel segített tanulás, mely során az oktatóanyagot valamilyen digitális adathordozón rögzítik és juttatják el a tanulóhoz. A tanárnak és tanulónak semmilyen kapcsolata nincs egymással, ilyenformán ez az oktatásnak statikus, szervezetlen formáját jelenti. A következő lépést az internet vagy web alapú tanulás  jelenti, mely egyrészt a számítógéppel segített tanulás szervezett formáját jelenti, másrészt a hagyományos értelemben vett távoktatás elektronikus formájának tekinthető, bár a tanuló továbbra sem kerül kontaktusba az oktatóval. Mai értelemben véve az e-learning a hagyományos távoktatás, vala mint a számítógéppel illetve internettel támogatott tanulás ötvözését jelenti.


Fontos hangsúlyozni, ami az elnevezésekből is egyértelműen látszik, a hangsúly az oktatásról a tanulásra, az oktatóról a tanulóra helyeződik át. A tanulási folyamatban egyre nagyobb önállóságot kap a tanuló. Az önállósággal a tanuló nagyobb felelőssége is együtt jár, illetve sokkal nagyobb aktivitást feltételez ez a tevékenység. A tanulói önállóság és aktivitás pedig előrevetít még valamit. A hagyományos, formális oktatás mellett egyre nagyobb szerepet kap az informális tanulás is. De erről később.

Az e-learning tevékenységek megközelítésének egy módja a tanuló és a tanár közötti tér- és időbeli kapcsolatok milyensége:

Információs és kommunikációs technológiák - IKT

A magyar szakirodalomban alkalmazott kifejezés és rövidítés tulajdonképpen az angol information and communication technologies (röviden ICT) magyar fordítása. A kifejezés alatt nem csak azokat az új technikai eszközöket érthetjük, melyek, melyek az információszerzés/közvetítés és kommunikáció eszközei lettek, hanem mindazokat a technológiákat is, melyek az új eszközökre alapozva a kommunikáció területén megjelentek. Kezdetben a számítógépek, mára a különböző mobil eszközök tekinthetők a kommunikáció alapjának, ugyanakkor beláthatjuk, hogy forradalmi változást nem maguk a gépek, hanem a rajtuk keresztül elérhető csatorna, az internet hozta.

kutatás - régen és most

Előző bejegyzésem bejegyzésként csak az elmúlt héten került fel a blogra de valójában évekkel ezelőtt született. Erre hivatkozva próbálom meg levezetni, mi az amivel manapság foglalkozom. Könyvtárosként érdeklődésem középpontjában mindig is az olvasás állt. Elsősorban az érdekelt, hogy könyvtárosként milyen lehetőségeim vannak az olvasás népszerűsítése területén, illetve a könyvtárnak milyen szerepe lehet az oktatás/nevelés, konkrétabban az olvasóvá nevelés területén. Az általam vizsgált terület máris kitekint a hagyományos könyvtári ismeretkörből.
1. lépcső: könyvtár - olvasás
A könyvtárak tevékenységére gondolva a laikus számára is az első dolog ami eszébe jut, a könyvek, a könyv pedig ebben az esetben (szép)irodalmat jelent, az irodalom pedig olvasást. Ugyanakkor a szűkebb értelemben vett könyvtári ismeretek sem az irodalommal, sem az olvasással nem foglalkoznak, bár kezdetben magam is azt gondoltam, hogy a szépirodalomról (is) többet fogok megtudni. Az olvasás mint határterület szerepel, három fő megközelítésben. Az olvasás pszichológiája, szociológiája és pedagógiája a három fő témakör. Ezzel máris kitekintünk több a könyvtártól teljesen idegennek mondható területre.
2. lépcső: olvasás - pedagógia
Könyvtári tevékenységem során soha nem tudtam szó nélkül elmenni egy fontos, ugyanakkor esetenként kényes kérdés mellett. Tanulmányaim során azt hallottam, hogy magának az irodalomnak és rajta keresztül az olvasásnak nevelő funkciója is van/lehet. Személyes tapasztalataimból kiindulva pedig azt láttam, hogy a könyvtáros személye is, mint nevelő jelenhet meg a tanulás, ismeretszerzés, művelődés tekintetében. Ez a nevelő tevékenység pedig egyértelműen túl mutat az olvasóvá nevelés kérdéskörén.
3. lépcső: könyvtárpedagógia
Az előző két lépcsőt kissé összeolvasztva egyértelműen megállapítható, hogy a könyvtáros pedagógiai tevékenysége leginkább az iskolai könyvtárban teljesedhet ki, ami ebben az esetben az olvasóvá nevelés mellett a könyvtárhasználat tanítását is jelenti. így jutottam el az iskolai könyvtárak kérdésköréhez, ezen belül pedig a könyvtárpedagógiához. Itt kicsit megállapodtam, de aztán új szelek jöttek...
4. lépcső: könyvtár - internet
A számítógépek és főleg az internet megjelenése a könyvtári munkában is jelentős változásokat eredményezett. A könyvtár és az olvasás kapcsán felmerült kérdés, hogy vajon szükség lesz e a jövőben könyvekre és könyvtárra a mai napig vitákra ad okot. Az egyértelművé vált és a könyvtárak erre reagáltak is, hogy nyitni kell az internet adta lehetőségek felé és a könyvtárnak át kell lépni az addigi kötött gyűjtemények határain.
5. lépcső: internet - pedagógia
A könyvtári tapasztalatok vezettek el ahhoz a gondolathoz, hogy nem csak a könyvtár berkein belül, de azon túl is, főként az oktatás-nevelés területén is érdemes vizsgálni az internet adta lehetőségeket. Sőt, szükségessé vált az előre tekintés, hiszen már nem elegendő a korábban összegyűjtött, papírra vetett ismeretek közvetítése, ahogy a könyvtárban, úgy az iskolában sem. Valami olyan új, korábban ismeretlen feladatokra kell felkészíteni a jövő generációját, amit még mi magunk sem feltétlen ismerünk. Innentől kezdve a könyvtári kérdésektől egyre inkább eltávolodtam. Olyan új fogalmakkal ismerkedtem, mint internet generáció, IKT (információs és kommunikációs technológiák), e-learning és társaik. Ezt a témakört próbáltam körül járni több oldalról is. Ezt a következőkben részletesebben is kifejtem.