mi az az internetgeneráció?

Személyes bevezető

Szüleim még emlékeznek azokra az időkre, amikor még nem volt televízió. Gyerekkori emlékként mesélnek arról, amikor az első TV készülékek megjelentek. Születésemkor már szinte minden háztartásban megtalálható volt, bár halványan él emlékeimben, hogy bizonyos napokon, napszakokban műsorszünet volt a 2 hazai televíziócsatorna mindegyikén. Általános iskolába jártam, mikor először láttam Commodore számítógépet közelről. Középiskolás, mikor szüleim megszántak és vettek egy személyi számítógépet, mert félő volt, hogy megbukom számítástechnikából. Az első e-mail fiókom főiskolás koromban nyitottam. Programoztam basic és pascal nyelven, használtam a DOS operációs rendszert. Mára a számítógép a munkaeszközöm, az internet napi használója vagyok, könyvtári informatikát oktatok, honlapot szerkesztek, e-mailben és chaten kommunikálok. Eddigi életem során magam is tanúja voltam a technikai eszközök rohamos fejlődésének és elterjedésének, mely a hétköznapi élettől kezdve a munkáig minden területen változást hozott.
Ezek a technikai újítások nem csak az egyén, hanem a társadalom életében is mérföldkőnek bizonyulnak sok esetben, bár megjelenésükkor ezt még nem tudhatjuk biztosan. Meggyőződésem, hogy azok a változások melyek a mindennapi életet, a munkaerő világát megváltoztatják, az oktatásra is hatást kell gyakoroljanak. Ezért is vizsgáltam meg alaposabban, milyen jelentősebb generációs változások mentek végbe az elmúlt évtizedekben.

Történeti előzmények

A felnövekvő generációk jellemzőit, a generációs váltásokat, azok kiváló okait és következményeit jól tükrözi az Angol-Amerikai történelem generációs váltásairól készült kronológia.

Lássuk az egymást követő generációkat, melyek között láthatóan vannak átfedések. Természetesen nem lehet meghatározni pontosan mettől meddig tartanak, és nyilvánvaló, hogy hazánk tekintetében az egyes generációk megjelenése későbbre tehető.

Boom (1943-1960)

A II. világháború után az Egyesült Államokban (illetve Kanadában és Ausztráliában) az addigi legnagyobb demográfiai hullám (baby boom) volt megfigyelhető. A születések számának növekedésében a háború vége, illetve a gazdasági helyzet javulása játszott szerepet. A felnövekvő új generáció tagjainak száma elérte a lakosság közel 30%-át. Ennek a generációnak életét nem a gazdasági fejlődés határozta meg leginkább, hanem a televízió megjelenése és elterjedése.

A szakirodalomban különböző megközelítésben és különböző elnevezéssel jelölik az elmúlt 30 év felnövekvő generációit. Az 1980-as évek előtt születetteket X generációnak, a ’90-es évek előtt születetteket Y generációnak nevezik, a ’90-es évek gyermekeit pedig Y generációnak, ezzel is jelezve a rövid időn belül bekövetkezett de annál jelentősebb eltéréseket a korosztályok között.

Generation X (1961-1981) thirteenth, X generáció

30 évvel később hasonló jelenség játszódott le. Miután 1964 és 1976 között a születések száma visszaesett, 1977-1997-ig újabb demográfiai hullám következett. Az új generáció (főként az 1977-ben vagy azután születettek) tanúja volt a személyi számítógép, a videojátékok majd a z internet megjelenésének és rohamos elterjedésének. Életét egy új média határozza meg, az Internet. Ezért nevezik őket Internet generációnak is.[1] Az US Census Bureau (az Egyesült államok Népszámlálási Hivatala), mint a legmagasabban képzett generációt tartja számon.

Generation Y (1982-199?) (The Net Generation, Millennials, Echo Boomers, iGeneration, Y generáció)

Az X generációt követő nemzedék. Az elnevezés első felbukkanásakor úgy definiálták, mint az 1974-1980 között születetteket. Az eredetileg meghatározott időintervallumot hamarosan bővíteni kellett, így mára a generáció egészen a 2001-ben születettekig került kiterjesztésre. A nemzedéket úgy írják le, mint akik életük 1/3-át az elektronikus média mohó felhasználóiként élték/élik meg. A nemzedéket kutatók más-más elnevezéssel, más-más korszakokat különítenek el egymástól, a vizsgált jellemzők változásainak függvényében.

Millenial (1982-200?)[2]

Az 1982-2000 között születetteket a szakirodalom „millenials”-nak (az új évezred gyermekeinek) nevez. Ők lesznek úgymond az úttörői az új technológiának, mivel elsőként és leggyakrabban alkalmazzák azt. A technikai fejlődés a generációk közötti egyre nagyobb különbségekhez és egyre gyorsabb generációs változásokhoz vezet. Ennek köszönhető, hogy még nem meghatározható, pontosan mikor is ér(t) véget az egyik, máris újabb és újabb elnevezésekkel és meghatározásokkal találkozhatunk, melyek a közelmúltban született és felnövekvő generációkat jellemzi.

Net. generation[3] Net Generáció

A generáció jellemzőit kutatók vizsgálódásukat a felsőoktatásra kiterjesztve a következő megállapításokat tették: a Net Generáció felsőoktatásban tanuló rétegében a technika használata jóval magasabb mint más generációk esetében. A számítógép és mobiltelefon használat 90 % feletti, valamint több mint 50 %-uk rendelkezik valamilyen MP3 lejátszóval. A kutatás részletesebb eredményei közül néhány:

·  a tanulók 76%-a használ valamilyen azonnali üzenetküldő rendszert

·  egy tipikus IM felhasználó heti 35 órában bejelentkezett állapotban van

·  az IM felhasználók 80 percet csetelnek naponta

A felhasználók többsége párhozamosan használja az IM szoftvereket, akár a tanulmányaik közben is. A vizsgált hallgatók több mint fele regisztrált valamilyen közösségi portálon. Kb. ¼-üjk saját bloggal rendelkezik, míg kb ½-ük rendszeres blog olvasó. Feltételezésem (és személyes tapasztalatom) szerint ezek az arányok mára jelentősen növekedtek.

           

Generation Z (1991-) (internet generation, digital natives, Generation @, Generation C[4],  Z generáció)

Pontos meghatározása még nem született meg. A különböző meghatározások figyelembevételével a következő állapítható meg róluk: A technikailag fejlettebb nyugati államokban 1991-2001 között vagy később született gyermekek, tehát az általános iskolás, vagy az általános iskolából a közelmúltban kikerült korosztály. Ők az Y generációt követő generáció, az őket megelőző X generáció gyermekei. Az első generáció, mely a digitális világba született.[5] Születésük ugyanis egybeesik a world wide web születésével, vagy követi azt. Ezért életük szorosan kötődik olyan technikai eszközök használatához, mint a DVD-k, a világháló, IM és szöveges üzenetküldés, mobiltelefonok. Innen ered a generáció egy másik elnevezése: digitális ’őslakosok’. Míg az előző generáció az új technológiák úttörőinek számított, addig ez a generáció már bele született egy újfajta világba, így a közelmúltban megjelent technikai eszközöket úgy tudják használni, ahogy azt semelyik másik generáció sem. A virtuális világgal sokkal fiatalabb korban és sokkal intenzívebb kapcsolatban kerülnek. Míg a szüleik a tanítási segédletként és a gyerekek szórakoztatása céljára használták, addig a  gyermekek számára egy meglehetősen ösztönző, bár személyközi kapcsolatok terén szegényesebb környezetet jelent, mint az önkifejezés eszközét és másodlagos, interaktív tanulási környezetet használják.[6]

 

Google generáció (1993-)

Egy újabb elnevezéssel is találkozhatunk, mely az 1993 után született fiatalokat foglalja magában, azon fiatalok csoportját akiknek minimális vagy semmilyen emlékük nincs az internet előtti világról.[7]

 

Egyértelmű, hogy az újabb és újabb generációk gyermekei egy új korba születnek, ahol olyan technikai eszközök, szoftverek jelennek meg, melyekkel elődeik csak újdonságként ismerkedtek, az ő elődeik pedig még nem is hallottak róla. A viszonyuk is más ennek megfelelően. Azok, akik már kora gyermekkoruktól találkoztak ezekkel az újdonságokkal, könnyedén megtanulják ezek használatát és teljesen természetes is számukra. Akik már idősebb korban találkoznak velük, sokkal nehezebben fogják megtanulni alkalmazásukat és jobban is idegenkednek tőle. Ennek oka a ragaszkodás az általuk megszokott, jól bevált eszközökhöz. A pedagógus szemszögéből nézve ez komoly kihívást jelenthet, hiszen a felnövekvő új generáció számára sokkal természetesebb lesz az új technikai vívmányok alkalmazása, mint az őt oktató nevelő pedagógus számára. Elképzelhető, hogy bár soha nem tanulták, a szó szoros értelmében, mégis többet tudnak róla.

---

[1] Tapscott, Don: Digitális gyermekkor. Budapest :  Kossuth – Informatikai Érdekegyeztető Fórum, 2001. p. 12.

[2] A fogalom megalkotói William Strauss és  Neil Howe azzal a célzattal használták ezt az elnevezést az Y generáció helyett, hogy hangsúlyozzák, az általuk meghatározott nemzedék jellemzői és az őket megelőző X generáció jellemzői között nem vonható párhuzam. William Strauss and Neil Howe Generations: The History of America's Future, 1584 to 2069:Perennial; Reprint edition (September 1, 1992) http://en.wikipedia.org/wiki/Generation_Y

[3] A generáció jellegzetességeit vizsgálta és meghatározta: Junco, Reynol and Mastrodicasa, Jeanna M. " Connecting to the Net.Generation: What higher education professionals need to know about today's students" (2007) http://en.wikipedia.org/wiki/Generation_Y

[4] C mint click, connect, connected http://en.wikipedia.org/wiki/Generation_Z

[5] Lucinda Schmidt, Peter Hawkins: Children of the tech revolution http://www.smh.com.au/news/parenting/children-of-the-tech-revolution/2008/07/15/1215887601694.html

[6] http://en.wikipedia.org/wiki/Generation_Z

[7] The Google generation: the information behaviour of the researcher of the future. Ian Rowlands, et al. Aslib Proceedings: New Information Perspectives. Vol. 60 No. 4. (2008). p. 290-310.
DOI 10.1108/00012530810887953 http://leeds1.emeraldinsight.com_Insight_ViewContentServlet_Filename=_published_emeraldfulltextarticle_pdf_2760600401 

kutatás - régen és most

Előző bejegyzésem bejegyzésként csak az elmúlt héten került fel a blogra de valójában évekkel ezelőtt született. Erre hivatkozva próbálom meg levezetni, mi az amivel manapság foglalkozom. Könyvtárosként érdeklődésem középpontjában mindig is az olvasás állt. Elsősorban az érdekelt, hogy könyvtárosként milyen lehetőségeim vannak az olvasás népszerűsítése területén, illetve a könyvtárnak milyen szerepe lehet az oktatás/nevelés, konkrétabban az olvasóvá nevelés területén. Az általam vizsgált terület máris kitekint a hagyományos könyvtári ismeretkörből.
1. lépcső: könyvtár - olvasás
A könyvtárak tevékenységére gondolva a laikus számára is az első dolog ami eszébe jut, a könyvek, a könyv pedig ebben az esetben (szép)irodalmat jelent, az irodalom pedig olvasást. Ugyanakkor a szűkebb értelemben vett könyvtári ismeretek sem az irodalommal, sem az olvasással nem foglalkoznak, bár kezdetben magam is azt gondoltam, hogy a szépirodalomról (is) többet fogok megtudni. Az olvasás mint határterület szerepel, három fő megközelítésben. Az olvasás pszichológiája, szociológiája és pedagógiája a három fő témakör. Ezzel máris kitekintünk több a könyvtártól teljesen idegennek mondható területre.
2. lépcső: olvasás - pedagógia
Könyvtári tevékenységem során soha nem tudtam szó nélkül elmenni egy fontos, ugyanakkor esetenként kényes kérdés mellett. Tanulmányaim során azt hallottam, hogy magának az irodalomnak és rajta keresztül az olvasásnak nevelő funkciója is van/lehet. Személyes tapasztalataimból kiindulva pedig azt láttam, hogy a könyvtáros személye is, mint nevelő jelenhet meg a tanulás, ismeretszerzés, művelődés tekintetében. Ez a nevelő tevékenység pedig egyértelműen túl mutat az olvasóvá nevelés kérdéskörén.
3. lépcső: könyvtárpedagógia
Az előző két lépcsőt kissé összeolvasztva egyértelműen megállapítható, hogy a könyvtáros pedagógiai tevékenysége leginkább az iskolai könyvtárban teljesedhet ki, ami ebben az esetben az olvasóvá nevelés mellett a könyvtárhasználat tanítását is jelenti. így jutottam el az iskolai könyvtárak kérdésköréhez, ezen belül pedig a könyvtárpedagógiához. Itt kicsit megállapodtam, de aztán új szelek jöttek...
4. lépcső: könyvtár - internet
A számítógépek és főleg az internet megjelenése a könyvtári munkában is jelentős változásokat eredményezett. A könyvtár és az olvasás kapcsán felmerült kérdés, hogy vajon szükség lesz e a jövőben könyvekre és könyvtárra a mai napig vitákra ad okot. Az egyértelművé vált és a könyvtárak erre reagáltak is, hogy nyitni kell az internet adta lehetőségek felé és a könyvtárnak át kell lépni az addigi kötött gyűjtemények határain.
5. lépcső: internet - pedagógia
A könyvtári tapasztalatok vezettek el ahhoz a gondolathoz, hogy nem csak a könyvtár berkein belül, de azon túl is, főként az oktatás-nevelés területén is érdemes vizsgálni az internet adta lehetőségeket. Sőt, szükségessé vált az előre tekintés, hiszen már nem elegendő a korábban összegyűjtött, papírra vetett ismeretek közvetítése, ahogy a könyvtárban, úgy az iskolában sem. Valami olyan új, korábban ismeretlen feladatokra kell felkészíteni a jövő generációját, amit még mi magunk sem feltétlen ismerünk. Innentől kezdve a könyvtári kérdésektől egyre inkább eltávolodtam. Olyan új fogalmakkal ismerkedtem, mint internet generáció, IKT (információs és kommunikációs technológiák), e-learning és társaik. Ezt a témakört próbáltam körül járni több oldalról is. Ezt a következőkben részletesebben is kifejtem.

Internet olvasók

Az olvasási szokásokat az 1900-as évek elejétől vizsgálják Magyarországon. Vizsgálják az olvasásra fordított időt, az olvasás indítékait, az olvasmányok és az olvasók típusait. Az internet olvasóinak vizsgálatára és kategorizálására elsőként a Magyar Művelődési Intézet és a MTA Sziciológiai Intézete vállalkozott. Megvizsgálták az Internet használóinak összetételét, használati szokásaikat. Ez alapján megfogalmazták mit nevezhetünk internetes olvasásnak. Megállapításuk szerint a következő tevékenységek tartoznak az internetes olvaás kategóriájába: hírek olvasása, tanuláshoz, munkához szakirodalom, információ keresése, hobbival kapcsolatos tájékozódás, kultúrával, művészetekkel kapcsolatos információkeresés, utazással kapcsolatos információk keresése, tájékozódás filmekről, sportról, autókról, sztárokról vagy az egészségügyről. Nem sorolták az internetes olvasás körébe az internetes vásárlást, játékot, chat-et, e-mailezést, zenei és egyéb file-ok letöltését és egyéb interaktív tevékenységeket. Ebből arra is következtethetünk, hogy az internetes olvasó is olvasó. Attól sem kell félnünk, hogy az internetes olvasmányok kiszorítják a hagyományos forrásokat. Az internet olvasói hagyományos értelemben véve is olvasók. Könyvet és újságot is ők olvasnak a leggyakrabban. forrás: Olvasási szokások. Budapest : MMI - MTA Szociológiai intézet, 2005